A lovas népek harcmodorának egyik titka lovaik gyorsaságában rejlett. Emellett bizonyítani is akarták lovaik kiválóságát, ezért már ősidőktől fogva rendeztek lófuttatásokat és kocsiversenyeket a tenyészállatok kipróbálására. A mai klasszikus lóversenyzés gyökerei Angliába nyúlnak vissza. A Pesti Gyepen az első sportfogadással egybekötött, angol mintájú versenyeket 1827-ben tartották hazánkban. A Kincsem Park 1925-ben épült, és a maga idejében Európa legmodernebb pályája volt. 2005-ben került sor a Park felújítására, amely most már multifunkcionális lóversenypálya és rendezvényhelyszín Budapest szívében.  Különleges sikert és elismerést jelent, ha lovunk egy versenyben jól szerepel. Közismert emberek közelébe kerülhetünk, mert a pályán ők is ugyanolyan tulajdonosok, mint mi magunk. A ló és az ember évezredes kapcsolata gazdagítja életünket. A kiemelkedő képességű ló nagy díjazású versenyekben hálálja meg a törődést. Hogyan válhatunk ló tulajdonossá? Először is döntsük el a lóversenyzés melyik ága vonzóbb számunkra: a galopp vagy az ügető. Vásároljunk egy versenylovat : a Magyar Turf újság rendszeresen közöl eladó csikókat (egyéves, még nem versenyző ló) és már versenyben kipróbált idősebb lovakat. Másik lehetőség: évente több alkalommal rendeznek Magyarországon árverések et, ahol rengeteg ló közül választhatunk. Természetesen külföldi árverésekre is mehetünk, de ott jóval drágábban juthatunk megfelelő telivérhez vagy ügetőlóhoz . Az árak igen változóak, a származástól, és a korábbi versenykarriertől függően 200.000 - 10.000.000 Ft-ig terjed átlagosan a skála. Mindenesetre fiatal, versenyben még nem futott versenylóhoz már párszázezer forintért hozzá lehet jutni, és abból még bármi (jó esetben Derby-nyerő ) is lehet. A gondosan megválasztott szerzeményünket egy általunk kiválasztott idomárhoz adjuk tréningbe. Az idomár fogja kiszemelni a megcélzott versenyeket, benevezi lovunkat a versenybe, kiválasztja a zsokét (galoppon) vagy a hajtót (ügetőn), és nem utolsó sorban fölkészíti a nemes állatot a futamokra. Egyszóval mindent ő intéz, ami a versenyzéssel kapcsolatos. A ló ápolásáért és élelmezéséért is az idomár a felelős. Magyarországon egy ló tartásdíja , ami magában foglalja a takarmány, az ellátás és az idomári munka költségét is kb. 40-50.000 Ft havonta. Ezt követően már nincs is más dolgunk, mint a nagy verseny napján szépen kiöltözni, és a pályára meginvitált barátaink gratulációit fogadni. Észak-Amerika legismertebb lóversenye  A Kentucky Derby igazi klasszis az amerikai lóversenyek történetében. A minden év májusának első szombatján megrendezett derbi nem csupán számos neves politikust és közszereplőt vonzó társadalmi esemény, hanem egyben a legnagyobb múltra visszatekintő tengerentúli lóverseny is.   A Kentucky Derby az Egyesült Államok legrégebb óta rendszeresen megrendezett versenye, amelyen a mai napig igazán nagy szó nyerni. A Kentucky Derby trófeája mellett a május közepei Preakness és a június elejei Belmont versenyeken való győzedelmeskedés jelenti a Hármas Korona elnyerését, amely a maximum, amit egy jó zsoké kívánhat magának és lovának. Kentuckyban a nagy hagyományokkal bíró lóversenyek egészen a 18. századig nyúlnak vissza. Az első versenyt még 1789-ben Lexingtonban tartották, de évenkénti rendszerességgel csak majdnem száz évvel később kezdtek el derbit rendezni. Ezeknek a futamoknak a neves Churchill Downson adott otthont Louisville-ben. Az első Kentucky Derbyt 1875. május 17-én rendezték mintegy tízezer néző előtt. A versenyre nem csak a városból özönlöttek az emberek, hanem az egész államból érkeztek érdeklődők. A 2400 méteren rendezett futamon tizenöt hároméves ló indult. A versenyt H. P. McGrath Aristides nevű lova nyerte. Ezt a brit derbi mintájára bevezetett távot később, 1896-ban megszüntették, azóta már csak 2000 méteren indítanak versenyt. A derbi kizárólag a hároméves lovak versenye, a kancacsikók súlylimitje 55 kiló, míg a csikóké 57 kiló. Eddig összesen háromszor nyerte meg a Kentucky Derbyt kancacsikó: Regret 1915-ben, Genuine Risk 1980-ban, Winning Colors pedig 1988-ban győzedelmeskedett. A Kentucky Derby számos alkalommal állított már fel különböző rekordokat. A Louisville-ben rendezett derbi büszkélkedhet például a legnagyobb mezőnnyel, hiszen 1974-ben, a verseny századik évfordulóján huszonhárom ló állt rajthoz. A legkevesebben, hárman, az 1892 és 1905 között rendezett versenyeken futották végig a távot. A leggyorsabban, egy perc és ötvenkilenc másodperc alatt a legendás Secretariat teljesítette a 2000 métert. Ezzel az eredménnyel ő az egyetlen győztes a derbin, aki két percen belül teljesítette az előírt hosszt. A Kentucky Derby azonban sokáig csak egynek számított a sok regionális lóverseny között Amerikában, egészen addig, amíg egy, a lóversenyek iránt elkötelezett ezredes, bizonyos Matt J. Winn kézbe nem vette a rendezvény körül adódó problémák és anyagi nehézségek megoldását. A férfi, aki bár minden futamot látott a Kentucky Derby kezdete óta, de nem sokat konyított magához a lóversenyhez, minden energiáját latba vetve pénzt gyűjtött a csőd szélén álló Churchill Downs megmentésére. Miután sikerrel vette az akadályokat és lendületbe hozta a Kentucky Derbyt, újabb célt tűzött ki maga elé. Winn elkezdett rendszeresen New Yorkba járni, ahol a neves versenylovak tulajdonosait arra igyekezett rábeszélni, hogy indítsák lovaikat a Louisville-ben rendezett futamokon. Kitartása eredménnyel járt, 1920-ra a Kentucky Derby Észak-Amerika legismertebb lóversenye lett, napjainkra pedig a világ egyik leghíresebb derbijévé nőtte ki magát Derbi: egy arisztokrata sportszenvedély  E nemes sport újabb és újabb követőket nyer meg magának, ami az esemény kivételes hangulata révén nem is meglepő. Az új évezred emberének igazi többletet nyújthat a lóverseny a maga előkelőségével, természeti közelségével, versenypályáinak zöld gyepével, jó levegőjével és a pompás állatok küzdelmével. Anglia mellett Franciaországban és Németországban is nagy tradíciója van, ráadásul nem csupán komoly sportbeli, hanem egyre növekvő gazdasági és társadalmi tényező. Az egyébként nem túl nagy lóversenyes hagyományokkal rendelkező országokban egyre inkább tért nyer a lovas derbi. Svédország, Japán, Hong Kong és Ausztrália ma már a legfejlettebb technikák alkalmazásával rendez lóversenyeket. A lóverseny az emberiség történetében az egyik legrégebbi múltra visszatekintő sportág. Már közép-ázsiai nomád törzseknél is létezett a megszelídített lovak versenyeztetése, a későbbiekben pedig már számos ország történetében bukkan fel szervezett sportágként. A professzionális lóverseny a legnagyobb hagyományokkal az Egyesült Királyságban rendelkezik, ez egészen a 12. századig vezethető vissza. A keresztes hadjáratról visszatérő lovagok ekkor hozták magukkal azokat az arab lovakat, amellyel letették a sportág alappilléreit. Az angol lovakkal keresztezve őket létrejött a telivér (Thoroughbred), melynek leszármazottai a mai napig Anglia versenylovai. Amerikában 1665-ig vezethetők vissza a lóverseny gyökerei, bár a telivérek versenyeztetése csak később, Oliver Cromwell kormányzata alatt kezdődött, a híres Kentucky Derby-t pedig 1776-ban rendezték meg először. A közel kétszáz éves múltra visszatekintő magyar lóverseny aranykora megközelítően 1827-től egészen az első világháborúig tartott. Erre az időszakra esett a magyar lovassport nagy büszkesége, Kincsem üstökösszerű pályafutása. A világhírű versenyló elképesztő és megismételhetetlen módon ötvennégy versenyéből ötvennégyet nyert meg, így nem csoda, hogy az 1925-ben hazánkban megnyitott, Európa akkor legmodernebbnek tartott versenypályáját róla nevezték el. Sajnos az új pálya által adott lendület csak Budapest 1944-es, második világháborús bombázásáig tartott. Aki napjainkban látogat ki, újra régi, fényűző pompájában találja a Budapest szívében elhelyezkedő látványos versenypályát. 2004-től ugyanis újra rendeznek itt galoppversenyeket. Térjünk rá egy kicsit arra, hogy mi is pontosan a lósport. A történelem folyamán az ember gyakran választott társául lovat a sportban. Ezek a sportok két nagy csoportra különültek el. Az egyik a lovassport, ide tartozik többek között a díjlovaglás, a military, a fogathajtás illetve a díjugratás. A másik a lósport: ez a galopp- és ügetőversenyekről, illetve az ezekre köthető fogadásokról híres. Lényege, hogy a versenyeredmények alapján szolgáltasson információkat a tenyésztés számára. Ezeket a versenyeket éppen ezért "kipróbálásnak" is nevezik, hiszen ezáltal tudnak a lótenyésztők és lótulajdonosok egy-egy állat értékéről a gyakorlatban is képet alkotni.